Barcsi Evangélikus Gyülekezet

A barcsi evangélikus gyülekezet a 18. század második felében, német telepesekkel érkező hívekből alakult ki. Kezdetben a vései gyülekezethez csatlakoztak, majd 1856-tól Újbarcson imaházban tartották istentiszteleteiket, ahol iskolát is indítottak. A gyülekezet 1875-ben Porrogszentkirály leányegyháza lett. 1895-től Fuchs Pál levita-tanító irányította a közösséget 36 éven át. 1903-ban húsz katolikus család tért át evangélikus hitre, ami megerősítette a gyülekezetet. 1905-ben megvásároltak egy telket, ahol parókiát, iskolát és templomot építettek 1906-ban. Az iskola a település egyik legszínvonalasabb oktatási intézménye volt, de Fuchs Pál nyugdíjba vonulása után, 1932-ben megszűnt. Utóda Molnár Lajos lelkész 1973-ig szolgált. Ezt követően a gyülekezet ismét Porrogszentkirályhoz tartozik szórványként. A templomban megmaradtak a régi kegytárgyak, például az első kehely és paténa, a keresztelőkút és az 1856-os oltárkép, valamint a padok az első zsidó imaházból származnak. 2021 nyarán a templom teljesen megújult a „A lélek melege” program keretében: kicserélték a nyílászárókat, felújították a padlózatot és a falburkolatot, kifestették a belső teret, és restaurálták a padokat.