Ceglédi Kossuth-kultusz

Ceglédi Kossuth-kultusz, Cegléd

Ceglédben egyedi és különleges hagyományként született a Kossuth Lajosról szóló kultusz. A hagyomány a 1848. szeptember 24-én megtartott Kossuth ceglédi toborzóbeszéd napjával született, és folytatódott az 1867. évi ceglédi díszpolgárrá választásával, valamint az 1877. január 24-én meglátogatott 100-as küldöttség és az évenkénti megemlékezésekkel. A hagyomány kiegészítő elemeként a Kossuth-szobor 1902-es felállítása, a Kossuth Múzeum 1917-es megalapítása, a Kossuth-emléktáblák és emlékhelyek folyamatos felavatása, valamint az intézmények, közösségek, közterületek „Kossuth” névre keresztelése is számított. A városnak saját Kossuth-ünnepei voltak: január 24-én, szeptember 24-én, március 20-án (Kossuth halálának évfordulója) és az 1990-es évektől fogva „Kossuth-toborzónak” nevezik a legnagyobb fesztivált. Az országban itt jelent meg a legtöbb Kossuthról szóló kiadvány, és folyamatosan van az életét bemutató kiállítás. Cegléd Kossuthhoz való kötődése többrétegű és erős; a közéletben és a köztereken látható hosszú idő óta, de a ceglédi magánéletben is jelen van, családi történetek, emléktárgyak, fotók, hagyományok formájában. A Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya minden korban büszkén vállalható, tiszteletet ébresztő, páratlanul gazdag, közösségteremtő hagyományt jelent a városban; közös, a különböző vélemények és érdekek egyeztetésére szolgáló fórumot és az összetartozás élményét. A „Cegléd Kossuth városa” szófordulattal összefoglalható tradíció a demokratikus jogok és a polgári kötelességek örökké időszerű, elválaszthatatlan kapcsolatára figyelmeztetik a városlakókat.