Molnár László életművét gondozó egyesület

Molnár László életművét gondozó egyesület Gyöngyöspata-ban, színházi körben

Molnár László életművét gondozó egyesület Gyöngyöspata-ban, színházi körben létrehozta, az elsődleges célja, hogy gondozza Molnár László műveit és leendő hagyatékát. A kör elsődleges és kiemelt célja Molnár László műveinek, leendő hagyatékának gondozása. A kör tagjai, aki közül Maka Attila a szervezést kezdi, 20 taggal jött létre, jelenleg bejegyzés alatt áll. A kör célja, hogy a meglévő galéria mellett később emlékház legyen a jelenlegi házukkal együtt. A kör elidőznek a múlton, első tanárán Szabolcska Péteren, aki az ókori egyiptomi és görög művészetről mesélt diákjainak. Később Gyöngyösen a Vak Bottyán Gimnáziumban képzőművész kör tagja lett Nagy Béla vezetésével. Az érettségi után a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett, de három próbálkozása is sikertelen volt, a 900 jelentkezőből mindössze 12 jelentkezőt vettek fel a három – festő, szobrász, grafikus – szakra. Olyan helyet keresett, ahol művészi kiteljesedését folytathatja, így bármilyen furcsa, de 1960-ban a Csepel Vas- és Fémművekbe ment dolgozni, mivel a gyárnak komoly képzőművészeti műhelye volt. Itt egy újabb találkozás volt meghatározó, Gádor Emil személyében, aki a kört vezette. Néhány év után újabb váltás, a Kartográfiai Vállalathoz került, mellette pedig a Zugló Kör tagja lett, vezetője Molnár Sándor volt, aki nemcsak mentora, hanem barátja is lett. Lassan pedig elérkezett az első külföldi utazás is Párizsba, innen pedig idézzük megint Molnár Lászlót. A kör elidőznek a múlton, első tanárán Szabolcska Péteren, aki az ókori egyiptomi és görög művészetről mesélt diákjainak. Később Gyöngyösen a Vak Bottyán Gimnáziumban képzőművész kör tagja lett Nagy Béla vezetésével. Az érettségi után a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett, de három próbálkozása is sikertelen volt, a 900 jelentkezőből mindössze 12 jelentkezőt vettek fel a három – festő, szobrász, grafikus – szakra. Olyan helyet keresett, ahol művészi kiteljesedését folytathatja, így bármilyen furcsa, de 1960-ban a Csepel Vas- és Fémművekbe ment dolgozni, mivel a gyárnak komoly képzőművészeti műhelye volt. Itt egy újabb találkozás volt meghatározó, Gádor Emil személyében, aki a kört vezette. Néhány év után újabb váltás, a Kartográfiai Vállalathoz került, mellette pedig a Zugló Kör tagja lett, vezetője Molnár Sándor volt, aki nemcsak mentora, hanem barátja is lett. Lassan pedig elérkezett az első külföldi utazás is Párizsba, innen pedig idézzük megint Molnár Lászlót.