Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep

Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep, Hajdúböszörmény

A Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep Magyarország legrégebbi folyamatosan működő nyári alkotótelepe. 1963-ban néhány helyi fiatal értelmiségi kezdeményezte a hajdúböszörményi Városi Tanács Művelődési Osztályán a megalapítását. Előzménye Boromisza Tibor hortobágyi festőtelepe, melyen 1928-ban Káplár Miklós és Maghy Zoltán hajdúböszörményi művész is részt vett, mielőtt a két világháború közötti gazdasági világválság nyomorúsága 1929-ben végleg elsöpörte. Az elődök a hortobágyi puszta különlegességét, az itteni emberek életét, sorsát kívánták megörökíteni, művészileg feltárni és felmutatni. Előttük is megfordult már a városban jó néhány kitűnő hazai festő a XIX. század közepétől, elsősorban a város képmegrendeléseinek a teljesítésére, majd a táj szépségének a megörökítésére, így volt mire építeni 1968-ban, az amatőrnek induló tábor professzionális művészeti alkotóhellyé való átalakításakor. A művésztelep 1968-ban hármas célt tűzött maga elé: alkotási és bemutatkozási lehetőséget kívánt nyújtani a helyi, az elszármazott és a Kárpát-medencében élő képzőművészek számára; kapcsolatot kívánt építeni az európai, az Európán túli és a magyar képzőművészet között; rendszeres kiállítási lehetőséget kívánt teremteni a telep alkotói számára, valamint más országok képzőművészetének a bemutatására. A megújult művésztelep első vezetője, Székelyhídi Ágoston a legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy az elszigetelt helyi értékeket beleépítse a művésztelep a város, a megye és az ország szellemi értékeibe.