Harta római katolikus egyházközség

A hartai római katolikus egyházközség története a 18. században kezdődött, amikor a környező pusztákon élő katolikusok lelki gondozását a pataji plébánia látta el. A településen élő katolikusok száma a 19. század végén és a 20. század elején fokozatosan növekedett, és 1923-ban engedélyt kaptak szentmise tartására. Kezdetben házakban, majd az óvoda termében tartották a miséket, mígnem 1937-ben felavatták a mai templom elődjét. A második világháborút követően a lakosságcsere révén Hartára érkező katolikusok gazdagították a helyi vallási hagyományokat, például a körmenetekkel és a karácsonyi énekléssel. A közösség 1945-től önálló plébániává vált, és a településen máig aktívan működik, fenntartva a katolikus hit hagyományait és szokásait.