Református Egyház Izsófalva

Református gyülekezet Izsófalván, a település Árpád-kori történelmével.

A református egyház Izsófalván a település Árpád-kori múltjához tartozó gyülekezet, melynek korai története a 15. században emelt későgótikus stílusú templommal kezdődik. A reformáció már az 1540-es években gyökeret vert a faluban, ám a gyülekezet anyaegyházzá válása 1605-ben történt, két filiával kiegészülve. A törökdúlás és az ellenreformáció időszakában súlyos károkat szenvedett a templom, ám a helyi birtokos családok támogatásával fokozatosan helyreállt. Az egyház anyakönyvei 1745-től maradtak fenn, gazdag adatokkal Izsófalva és nevezetes szülötteinek, például Izsó Miklósnak és Szeremlei Gábornak a történetéről. A templom 1774-ben bővült, 1879-ben szentelték fel az új épületet, ám a torony csak 1896-ban készült el. A 19. század elején felmerült új templom építésének gondolata, ám a korabeli anyagi lehetőségek miatt ez csak évtizedek múlva valósulhatott meg. A gyülekezet története szorosan kapcsolódik a falu sorsához, a templom pedig ma is fontos központja a helyi hitéletnek.