Kántorjánosi Református Templom, Kántorjánosi

Kántorjánosi Református Templom Kántorjánosi szívében helyezkedik el, ezzel emelve a település színvonalát. A templom története hosszú és összetett, mivel a református egyház alapításának pontos időpontja nem ismert. A legkorábbi írásos feljegyzés 1597–ből való, mely a református prédikátor és oskolamester fizetéséről szól. A lelkészek névsora körülbelül ekkortól ismeretes, bár az ellenreformáció századiból nem sok adatunk van. A 16–17. században stabil reformátusság lehetetett itt, melyet egy 1646-os irat bizonyít. A török uralom korából nincs egyházközségi levéltári jegyzék, illetve a Tiszántúli Egyházkerület Levéltárában lévő dokumentumok itt hiányosak. A török uralom leverése után a Rákóczi szabadságharcot sem tudta a település elkerülni. A gyülekezet és a település talpra állt, és 1768-ban Hatvani Bíró Mihály „áts mester” elfogadta a felkérést, hogy építsen egy fatornyot a templomhoz. A 18. században a templom állapota folyamatosan romlott, és a gyülekezet különféle támogatókat kerestek, mint a Vay családot. A gyülekezet az Isten hajlékénak felépítésére kértek, és ékes szavakkal telt leveleket jutattak a tehetősebb családok felé. A 19. században a templomot újraépítették, és még díszesebbé tették. A gyülekezetben többször is megmutatkozott az Isteni iránti hálaadás, az adományozás formájában is. A legkiemelkedőbb adományozó Kokas Zsigmond volt, aki 30 hold földet és 400 forintot hagyott az egyházra. A gyülekezet egy alapítványt alapított 1879-ben, amelybe befolyt pénzből és javakból az egyház az egyháztagoknak olcsón vagy ingyen adott kölcsönt.