Kecskeméti népszínház

A Kecskeméti népszínház egy nagy múltú színházi intézmény, amelynek gyökerei a magyar színjátszás korai időszakáig nyúlnak vissza. Kecskemét városa már az 1790-es évektől fontos szerepet játszott a magyar színházi életben: az első magyar színtársulat igazgatója, a kecskeméti születésű Kelemen László 1796-ban itt lépett fel először. 1843-ban Petőfi Sándor is fellépett a városban, álnevet használva. A színház létrehozását Katona József szorgalmazta, de a mai épület elődjét, a Kecskeméti népszínházat végül Kovács László alapította 1868-ban, egy magtár átalakításával. Mivel a város méltóbb színházépületet igényelt, a híres bécsi építészpáros, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervezte meg az új teátrumot, amely 1895–1896-ban épült fel. Az impozáns, eklektikus stílusú épületet 1896. október 14-én nyitották meg Katona József Bánk bánjával, kiváló színészekkel, mint Jászai Mari és Márkus Emília. Az 1916-tól Katona József nevét viselő színházat Juhász Gyula „ékszerdoboznak” nevezte, és számos film, például a Mephisto és Az operaház fantomja forgatási helyszínéül is szolgált. Az épület bensőséges és reprezentatív jellege miatt sokan a „megtestesült színházként” tartják számon.