Nagyboldogasszony templom, Lövő

Nagyboldogasszony templom a Lövő városban található, egyhajós, középtornyos, későbarokk római katolikus templom. A falunak már a Kanizsayak idején 1387 és 1532 között is volt kőtemploma, de az egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint szűk és rozoga. Gót kelyhe a 14. századból származott. 1572-ben belső javítás történt, 1646-ban még nem volt sekrestyéje. 1659-ben az összeomlástól kellett tartani. 1714-ben is rossz állapotú volt, Stehenits János plébános javíttatta ki 1720-ban, még orgona is került a templomba. Ekkor kapta Szent Márton titulus helyett Nagyasszonyunk nevet. Az új templom alapkőletétele 1782. április 22-én volt, másfél év múlva 1783. november 5-én került sor a templomszentelésre. A homlokzatot főpárkány zárja le. Felette indul a négy oldala bádogsisakkal fedett torony, melyet golyvás övpárkány oszt ketté. A toronyszoba körüli ablakok félkörívesek, toszkán félpilléres, könyöklőpárkányosak. A félemeleten kerek ablakok vannak. A főkapu füzéres, szalagos faragott. A hajó falain kosáríves ablakokat és toszkán félpilléreket láthatunk. A szentély keskeny zárófala homorú, csehsüvegboltozatos. Bene Pál plébános építtette át a toronysisakot csúcsosra. A déli oldalon új sekrestye épült, a régiből oratórium lett. Ebben az időben a Szent István és Szent Márton oltárok helyét Szűz Mária, és Szent Rókus oltárok foglalják el. Új Mária oltárra a lurdesi Mária szobor került. Új lett a szószék is. 1856-ban Fritz Ferenc plébános felújította a templomot. 1903-ból való a főoltár. Stornó Ferenc festménye a Mária mennybemenetele című oltárkép, felette a teljes Szentháromság. Két oldalon két magyar szent király kisebb szobra látható. A mellékoltárok a 20. század elején készültek.