Monostorapáti Nepomuki Szent János plébániatemplom, Monostorapáti

Monostorapáti Nepomuki Szent János plébániatemplom a környék legnagyobb temploma, 1752-ben építették, amikor Padányi Bíró Márton, a kormányos püspök, aki az egyházmegye területén több templomot is épített. A plébániatemplom története gazdag, ahol a környék legnagyobb építőanyagokból származnak a templom alapkövei és a szenteltvíztartók. A barokk építészet és művészet jellemzői is megtalálhatók a templomban, például a nagy tér, díszes oszlopok, berendezési tárgyak, légies és felemelő képvilág. A szentély 1784-ben festették, amikor Bucher Xavér Ferenc, a Veszprém és Székesfehérvár vidékének templomfestője, festette a falképeket és az oltárképet. A templom 1990-ben kezdődött a teljes tetőcserével és külső festéssel, valamint villanyszereléssel. A hagyományok szerint a falu gyakorlatilag teljesen katolikus, vasárnapi szentmisére átlagban 250-300-an járnak. Hétköznapokon is vannak szentmisék, gyakorlatilag minden nap elhunytakról is megemlékezünk. A plébániához Hegyesd falu is hozzá tartozik. A plébánió egyébképpen másik két plébániát is ellát, összesen öt falut. A hagyományok szerint a templomhajó festése 1864-ből való, már nem igazi barokk, hanem neobarokk. A templomról szóló hagyományok szerint a hagyományos szentmisék időszámításában a téli időszámítás idején a hétköznapi szentmisék 18:00-kor kezdődnek. A plébániatemplomot az egyházközségi képviselőtestület üldözi, amely a tiszteletbeli tagokkal együtt több, mint 40 főt öleli. A hagyományok szerint a hagyományos szentmisék időszámításában a téli időszámítás idején a hétköznapi szentmisék 18:00-kor kezdődnek. A hagyományok szerint a hagyományos szentmisék időszámításában a téli időszámítás idején a hétköznapi szentmisék 18:00-kor kezdődnek.