Nagyberényi református egyház, Magyarországon

Nagyberényi református egyház a város egyik legfontosabb vallási intézménye. A település története hosszú és gyökere a középkorban nyúlik vissza, amikor már 998-ban is létezett. A török megszállás idején a település a simontornyai szandzsákhoz tartozott, és török őrség állomásozott. A református egyház 1801-ben alakult meg, de a vallás üldözése során a templom lebontásra került. A török időkben a katolikus templomot 1769-ben építették fel. A 19. század végére a település lakossága 1084-re csökkent, de a 20. század elején jelentős fejlődést érzett. A XX. században a település gyorsan nőtt, és a középületek építése, a tűzoltószertár, a közvágóhíd és a pálinkafőző megépülése jelentős fejlődést indított. A 20. század második felében a település egyre több szerepet kapott a környékbeli fejlődésben, és a 1990-es években ismét önálló közigazgatással rendelkezett. A 21. században is folyamatos fejlődést érzett, és a település központjában emlékművek és kulturális intézmények is megjelentek.