Magyarok Nagyasszonya, Novaj, religiós csoport

Novaj egy középkori város, amely a Bükk hegység lábánál fekszik. A település története szorosan kapcsolódik a keresztény hagyományokkal, mivel a temploma híven tükrözi a község sorsát. Az első temploma 1288-ban épült, majd a török pusztítás után újjáépítették. 1756-ban Hubert Mátyás egervári prépost-földesúr megújítatta a templomot, új sekrestyét és oratóriumot építtetett hozzá. 1944-ben a németek felrobbantották a templomot, de 1947-ben újra építették meg. A település hagyományai közé tartozik a farsangvégi maskarás felvonulás, amely kizárólag Novajon maradt élő szokás. A település népdalkincseit a 70-es évek Röpülj páva mozgalma nyomán gyűjtötték össze, és a Novaji Asszonykórus őrzi a népdalok előadásának speciális dialektusát. A település jelentősebb rendezvényei közé tartozik a Majális, a Szüreti Beharangozó és Hagyományőrzők Dalostalálkozója, valamint a Remélés. A település hagyományait és történetét a helyi Faluház őrzi, ahol a régi paraszti használati tárgyakat és viseleti darabokat tekinthetik meg a látogatók.