Szentháromságvasárnap

Szentháromságvasárnap, Olaszfalu, szanktiónap

Olaszfalu középpontjában álló templom a Szentháromságvasárnapot ünnepli. A templom története a 1426-os időszakban említik, amikor Bátorkő vár tartozékaként került emlegetésre. 1488-ban a Zirci Apátság tulajdonába került, 1550-ben pedig anyaegyház volt. A török uralom alatt a helyi magyar és tót lakosság később Zirci-Heinichaui Ciszterek idején Szilézia, Westfália és Passau vidékéről katholikus németekkel telt meg. A lelkészség 1764-ben kezdődött a Zirci Apátság által szervezett lelkészséggel, és 1787-ben helyben lakó lelkészt kapott. A templom 1764-ben épült, de 1802-ben tűz hamvasztotta el, és a mai barokkó épület épült fel. A templom különleges jellemzői közé tartozik a 1764-es évszám a bejárati ajtón, valamint a szentély két oldalán lévő mellékterek. A templom főhomlokzata és tornya lizénás-keretes rendszerű, a szentélyt körablak világítja meg, és a szentély boltozatán a Szentháromság látható. A templom különösen a 19. század második felében állított, 14 stációs kálvária látható az északi oldalán.