Az Őrhalmi Gyöngyésbokrótá Hagyományőrző Kör a hagyományok megőrzésére, fejlesztésére és továbbadására szolgál

Az Őrhalmi Gyöngyésbokrótá Hagyományőrző Kör 2001. április 10-én alakult. Célja az Őrhalmi hagyományok felkutatása, érzése, ápolása, dokumentálása és továbbadása. A hagyományőrzőket kezdetektől a mai napig tétlen lelkesedéssel és lankadatlan kitartással Menyhért Gőborná, a Kör elnőke vezeti. A Kör alaptevékenységei közé tartozik a 10 fős Tánccsoport, a 2005-ben alakult 8 fős Népdalok, a 4 fős Cinegelőbak Citeraszó, valamint az űvők és kisiskolásokból álló 10 fős Utónpál csoport. Ezek a csoportok olyan lelkes fiatalokból, illetve családosszonyokból, férfitól állnak, akik szívesen képviselik a közösségünket más településeken rendezvényeken, hagyományőrző programjain, és szívesen vállalják a helyi feladatok teljesítését is. Az elmúlt évek során számos felépítési lehetőséget kihasználva nápszerűsítették a palác tancokat, valamint a jellegzetes Őrhalmi népviseletet. A Tánccsoport évről évről láthatósságban koreográfiai változatokat tanul, melyeket Menyhért Gőborná, a Kör elnőke tanít a lelkes, amatőr tancosoknak. A Citeraszókat Pilisi Sándor, az űnekkart Menyhért Gőborná vezeti. A Kör fennállásában voltak már vendég népviselet oktatók is egy-egy tanc betanulására. A többi, célul tüzített tevékenységeikkel is folyamatosan foglalkoznak. A helyi hagyományokat, népszokásokat, emlékeket, foglalkozásokkal, mesterségekkel kapcsolatos szokásokat folyamatosan kutatják és dokumentálják. Gyűjtik a régi használati eszközöket, berendezési tárgyakat, az elképzeléssel, hogy idővel majd közösségünk is básköltözhet egy faluházal, amely bemutatná településünk múltját időzített tárgyai között. (Önkormányzatunk birtokában van már a cölnek megfelelő épület, amely feléjét szorul a rendelkezésre állásához.) Az eddig gyűjtött tárgyak kiegészítve magángyűjtemények darabjaival, már 6 alkalommal került kiállításra valamely rendezvényszerű keretében. Az eddig összegyűjtött régi dokumentumokból és fényképekből is szerveztünk már sikeres és érdekes kiállítást, melynek fotóit látják a honlap képgalériaiban. Az Őrhalmi Gyöngyésbokrótá Hagyományőrző Kör eredményeiről hosszú beszélhetnénk. Báskönt említik, hogy a júliusban megrendezésre kerülő Balassagyarmati Szent Anna Napi Bécsőn, Palác Szópe nápdalversenyen, már több alkalommal dobogó helyezést értek el, a ma már elég nehezen fellelhető népviselettel. Sajnos, közösségünk lakói évtizedekkel ezelőtt eladta a népviseleteket, szűtségeket, amelyek ma már számunkra kincset érnek. Egy-egy ilyen versenyre idősektől külcsön kert ruhákat viselnek a versenyzők. 2001-ben ifjú pár kategóriában a Kör két fiatal párja képviselte településünket és az egyik pár első helyezést ért el. Továbbá ugyanezen a versenyen a Kör egyik lánytagja hozta el a megtisztelő Palác Szópe díjat, 2001-ben és 2003-ban is. Lányaink a menyecske kategóriában is többször eredményesen képviseltek közösségünket. A Népdalok két tehetséges tagja, Menyhért és Varga Nikolett – már több versenyen képviseltek a Hagyományőrző Kört, illetve településünket, melyeken kisebb-nagyobb eredményeket értek el. Már a 12 éves Főbi Nikolett is szíp népdalcsokrokkal képviseli Őrhalmot egy-egy felépítés alkalmúval. A Kör főbb támogatói: településünk önkormányzata, a 4 település gyermekeit befogadó helyi középiskola, a helyi ávká, közösségünk polgármestere és számos magánszemély, akik a Kör megalakulásától folyamatosan segítik munkájukat. Az Őrhalmi Hagyományőrző Kör megalakulásával számos Őrhalmi, illetve már innen elszármazott Őrhalmi lakos rokonszenvet váltotta ki, ezáltal jó szándékos, hagyománytisztelő és páróló támogatást nyertünk meg céljaink eléréséhez. Egy nápcsoportba tartozó embereknek, akik ugyanazon a környéken élnek, egyforma a tiszszállásuk, népviseletük, hagyományaik, szokásai. Itt, ezen a vidéken a palác nápcsoport lakik. Kiemelt szépségű ruházzal rendelkeznek. A palác ember beszédje, nyelvezete igen szíves és változatos, stílusza szinte kimerthetetlen kincsesbanya az utókor számára. A hagyományőrzők megalakulásától kutatják közösségünk paraszti hagyományait, szokásait, ismerkednek vidékünk, a palác vidék népviseletével, tancos szokásával. Így gondolják, hogy kulturális érősségünket be kell építeni mindennapjainkba, hiszen a napóhagyomány közösségtérítő és emberformáló lehetőségeit mindenképpen el kell menteni a következő nemzetség számára. Ezért vándoroltak arra a feladatra, hogy összegyűjtik, és alkotó módon továbbadják a még élő, vagy néhány évvel vagy évtizeddel ezelőtt még létező, az idősek emlékezetében meglévő hagyományokat, népdalcsokort, népdalok és citerésük elhangzásában.