Zsidó hitközség Poroszlóban, Heves megye

Poroszló község Heves megye Füzesabonyi járásában, a Tisza jobb partján, a Tisza-tó partján, a Hevesi-síkon fekvő településen a zsidók 19. század elején telepedtek le. Az első poroszlói rabbi az albertirsai születésű Bleyer Menáchem volt, aki Tiszaigarra ment rabbinak, ahol negyvenöt éven át működött. A zsidók középpontú hitközségének volt Chevra Kadisája, Talmud-tórája, népiskolája, hédere és rituális fürdője. A zsidó elemi iskolába 1863-ban 14 fiú és 17 lány járt, akkor a hitközség rabbija Sveiger Náthán, az elöljáró Schwartz Mózes, a tanító pedig Friedmann József volt. A környékbeli zsidók közül számos család volt a kisvárosban, és a középosztályuk nagyrészt zsidókból állt. A zsidók szerepe a város gazdasági fejlődésében jelentős volt, különösen a termény- és fakereskedelemmel. A 20. század elejére a zsidók középpontú hitközség megszűnt, de a kisvárosban maradtak a zsidók, akik közül egyesek eltűntek a második világháború során. A zsidók és a keresztények között általában rendezett volt a viszony, egészen az 1930-as évek elejéig. 1944-ben a poroszlói zsidók Tiszafüredre keltek bevonulni, ahonnan rövidesen mindenkit Auschwitzba deportáltak.