Zámorhegyi remeteség

Zámorhegyi remeteség Pusztazámorban, hagyományos templom

A Zámorhegyi remeteség Pusztazámor településének egyik legfontosabb hagyományos templomának építését az 18. században végrehajtották. A templomot 1758-ban emelték fel a török uralom után a község újratelepítőjének, Mentler Mihály nagyszombati főbíró. A templom építésénél az 1761. évi sóskúti „canonica visitatio” szerint felhasználták egy 11 m hosszú, 6,5 m széles, XIII. században épült, patkó alakú román templom maradványait. A remetetemplom oromzatos homlokzatának nyeregtetején fa tornyocska ül. A homlokzaton balról kosáríves, zárköves, rokokó csüngődíszes, faragott keretű templombejárat, jobbról kőkeretes kriptalejárat, az emeletszinten két téglányalakú, kőkeretes ablak. Délről a remeteség épülete: kőkeretes ajtó IHS monogrammal, a földszinten két kőkeretes, az emeleten három téglányalakú ablakkal. Az enyhén visszaugró félkörös keleti falat három hatalmas támpillér erősíti. A belső templomtér háromszakaszos, hevedrekkel osztott, csehsüveg boltozatos, kosáríves diadalívval és félkörös záródású szentéllyel. A templomhoz kapcsolódik a harangház, mely a szentély mögött, nyerskőből rakott, hengeres, zsindelytetős építmény. A harangok 1774 és 1779-ből, a legkisebb 1749-ből származik „VOX CLAMANTIS IN DESERTO” (PUSZTÁBA KIÁLTÓ HANG) felirattal. A templomhoz kapcsolódik a harangház, mely a szentély mögött, nyerskőből rakott, hengeres, zsindelytetős építmény. A harangok 1774 és 1779-ből, a legkisebb 1749-ből származik „VOX CLAMANTIS IN DESERTO” (PUSZTÁBA KIÁLTÓ HANG) felirattal. A templom épületében napjainkban állandó vallás- és helytörténeti kiállítás látható. Megtekintéséhez Bachoffer Ferencet kell keresni a Hunyadi János u. 1. sz. alatt.