Létavértes · Tánc
Táncos közösségek Létavértes városában: 10 lehetőség
Adatainkban jelenleg 10 táncos közösség szerepel Létavértes területén. 10 közösségről részletes leírás is elérhető; az útmutató 3 összehasonlítható szempontot mutat be.
Adatpillanat: 2026-10-10
Az itt feltüntetett táncos közösségek három fő irányzatba sorolhatók. Az első csoport a hagyományos néptáncra épül, például a Bajnóca Néptánc Egyesület, a Cserebingó csoport és a Gyöngyvetők Néptánc Együttes. A második kategória a dal- és népdal-gyakorló körök képviseli, köztük a Csormolya népdalkör és a Zengő citera együttes, amelyek énekesekkel és zenészekkel dolgoznak. A harmadik típus a regionális együttműködésre fókuszáló egyesületek, mint a Rozmaring Néptánc Egyesület, a Villongó csoport és a Margaréta Néptánccsoport, amelyek a határ menti magyar közösségek kapcsolatait erősítik.
Az adatok alapján a legtöbb csoport rendszeres találkozókat szervez, ami heti vagy havi időpontot jelenthet a résztvevőknek. A rendszeresség azt sugallja, hogy a hétköznapi szabadidőbe beilleszthető egy-egy órás gyakorlás, de a pontos időpontok a csoportoktól függnek. A csatlakozási feltételek nyitottak, így a kezdőknek sem kell előzetes tapasztalatot felmutatniuk, ami csökkenti a belépési akadályt. A képességszint tekintetében kétféle megközelítés létezik: egyesek minden szintet befogadnak, míg mások középhaladó vagy haladó tagokra számítanak, ami befolyásolja a tanulási ütemet és az esetleges anyagi befektetést, ha speciális oktatási anyagokra van szükség.
Ha valaki soha nem táncolt korábban, a leírásokban szereplő „nyitott minden szintnek” jelölésű csoportok, például a Csormolya népdalkör vagy a Villongó csoport, jó kiindulópontot nyújtanak, mert a kezdőknek szánt bevezető órákat is tartanak. Azok számára, akik csak hétvégén tudnak részt venni, a rendszeres, de nem mindennapi összejöveteleket kínáló néptánc egyesületek, mint a Bajnóca Néptánc Egyesület, gyakran tartanak szombati vagy vasárnapi próbákat, ami a munkaidőn kívül esik. Ha valaki már rendelkezik középhaladó vagy haladó szintű tudással, a Zengő citera együttes vagy a Rozmaring Néptánc Egyesület kínálhat kihívást jelentő repertoárt, amely a már meglévő technikát fejleszti.
A táblázat nem tartalmazza a pontos időpontokat, a helyszínek részletes címét vagy a közlekedési lehetőségeket, ezért ezeket a csoportokkal kell egyeztetni. A tagsági díjak vagy önkéntes hozzájárulások mértéke sincs feltüntetve, így a költségvetés tervezése előtt érdemes rákérdezni. Az életkorra vagy a nemi összetételre vonatkozó korlátozások sem szerepelnek, ami fontos lehet családos vagy idősebb érdeklődőknek. Végül a csoportok által kínált konkrét programok, például fesztiválok vagy versenyek részletei hiányoznak, ezért a részvételi feltételeket és a lehetséges előnyöket közvetlenül kell megkérdezni.
Miben különböznek?
Az alábbi mezők a közösségek saját nyilvános információiból származnak; a hiányzó adatot nem találgatjuk.
Gyakoriság
3/10 közösség adta meg
- Csormolya népdalkör
- Regular meetings implied by 25-year history and 2000 institutionalization
- Villongó csoport
- Regular meetings implied by 13-year history and annual celebrations
- Zengő citera együttes
- Regular performances at city events
Csatlakozás
3/10 közösség adta meg
- Csormolya népdalkör
- Open to interested singers
- Villongó csoport
- Open to local residents
- Zengő citera együttes
- Open to musicians interested in bihari folk music
Szint
3/10 közösség adta meg
- Csormolya népdalkör
- All levels
- Villongó csoport
- All levels
- Zengő citera együttes
- Intermediate to advanced
Közösségek röviden
Bajnóca Néptánc Egyesület
A Bajnóca Néptánc Egyesület egy amatőr néptánccsoport, amely a határon túli magyar közösségek közötti kapcsolatot erősíti és a néptánc műfaját terjeszti Létavértesen. A csoport aktívan részt vesz a helyi kulturális eseményeken, például a határmenti néptánctalálkozón, ahol szakmai seregszemlével mutatja be tudását. Az egyesület tagjai nemcsak fellépnek a színpadon, hanem aktívan cserélnek tapasztalatokat, ismerkednek meg más csoportokkal, és a zsűri értékelése révén kapnak visszajelzéseket a fellépésükre. A néptánc műfajban a csoport a hagyományos viselet és a koreográfia fejlesztésén dolgozik, valamint a közös vacsorák és táncházzal záruló eseményeken keresztül erősíti a közösségi érzést. A Bajnóca Néptánc Egyesület célja a magyar kultúra megőrzése és a határon túli magyarok közötti barátságos kapcsolatok ápolása a néptánc közepette.
Cserebingó csoport
A Cserebingó csoport Létavértesen működő amatőr néptánccsoport, amely aktívan részt vesz a helyi kulturális életben és rendezvényeken. A csoport házigazdaként lépett fel a létavértesi művelődési központ színháztermében megrendezett IV. Határmenti Néptánctalálkozón, amely a magyar kultúra napjához kapcsolódott. Az eseményen az országhatár két oldaláról érkező amatőr néptáncegyüttesek mutatkoztak be egymásnak, a szakmai zsűrinek és a nagyközönségnek. A találkozó kiváló lehetőséget teremt a fellépésekre, a barátkozásra, a szakmai tapasztalatszerzésre, valamint a csoportok munkájának és egymás tevékenységének megismerésére. A színpadi produkciókat a Szeredás Népzenei Együttes kísérte élőben. A rendezvény keretében szakmai értékelésre is sor került, ahol a csoportok vezetői új forrásokat ismerhettek meg a koreográfiákhoz, majd a program közös vacsorával és táncházzal zárult.
Csillagocska Néptáncegyüttes
A nagyváradi Csillagocska Néptáncegyüttes a Létavértesen található, ahol a határon túli magyar közösségek találkoznak a kultúra napjaival. A csoport aktívan részt vesz a helyi néptánctalálkozókban, mint például a IV. Határmenti Néptánctalálkozó, amelyet a létavértesi művelődési központ színháztermében rendeznek. Az események során a Csillagocska Néptáncegyüttes a nagyváradi csoporthoz tartozó fellépőként mutatja be tudását, ahol a szakmai seregszemlén több száz felnőtt és ifjúsági táncos lép fel egymás, a zsűri és a közönség előtt. Az országhatár két oldalán tevékenykedő amatőr néptánccsoportoknak ezek a találkozók lehetőséget adnak a fellépésekre, az egymás munkájának megismerésére, a barátkozásra és a szakmai tapasztalatszerzésre. A színvonalas produkciókat gyakran a híres Szeredás Népzenei Együttes kísérte, míg a műsor után a zsűri megosztja tapasztalatait a vezetőivel, ahol a viseletbeli hiányosságok és a koreográfiákhoz kapcsolódó új források kerülnek a fókuszba. Az eseményeket közös vacsorával és táncházzal zárják, biztosítva a baráti légkört és a jövő felé vezető utat.
Csormolya népdalkör
A Csormolya népdalkör 1999-ben alakult Létavértesen, a helyi művelődési ház csoportjaként. Létrejöttének oka egyrészt az volt, hogy a Létavértesen a 80-as évekig működő, nagysikerű helyi pávakör megszűnése után ezen a területen keletkezett űrt betöltsék. Másrészt olyan óhaj és lelkesedés volt tapasztalható a népdaléneklés iránt, ami indokolta a népdalkör indítását. 2000-től a Létavértesi Művelődési Ház csoportjaként működik. Kezdetben a népdalkör tagjai a helyi, előképzettség nélküli, családos középkorúakból verbuválódott társaság volt, akik a népdaléneklés örömét és közösségépítő erejét élték meg. A csoport az évek során bővült, és ma is képviseli a hagyományos népi kultúrát a helyi rendezvényeken. A népdalkör célja a népdalok megőrzése és továbbadása a következő generációnak, valamint a közösség összekötése a közös éneklés és a népi hagyományok tiszteletben tartása révén. A népdalkör tagjai a helyi művelődési ház csoportjaként működnek, és aktívan részt vesznek a városi és környéki eseményeken, ahol a népi zene és a dalok általános elismerést kapnak a lakosság körében.
Gyöngyvetők Néptánc Együttes
A Gyöngyvetők Néptánc Együttes a létavértesi művelődési központ színháztermében tartott IV. Határmenti Néptánctalálkozón mutatta be tudását. Az esemény szombaton délután került megrendezésre, ahol több száz felnőtt és ifjúsági táncos lépett színpadra. Az együttes a házigazda Cserebingó csoporttal és több más határmegyei néptánccsoporttal, mint a Berettyóújfalui Bajnóca, a Hosszúpályi Margaréta, a Monostorpályi Rozmaring, a Nagyszalontai Néptáncegyüttes és a Nagyváradi Csillagocska, közösen előadott. A találkozó célja az amatőr néptáncosok közötti barátkozás, a szakmai tapasztalatszerzés és az egymás munkájának megismerése volt. A színvonalas produkciókat a híres Szeredás Népzenei Együttes kísérte, majd a zsűri megosztotta tapasztalatait a fellépőkkel, különösen a viseletbeli hiányosságokra és a koreográfiai forrásokra fókuszálva. Az esemény közös vacsorával és táncházzal zárult.
Margaréta Néptánccsoport
A Létavértesben működő Margaréta Néptánccsoport a határon túli magyar néptáncosok közötti kapcsolatok erősítésére és szakmai cserére szervezett találkozót a Szeredás Népzenei Együttes közreműködésével. Az esemény a művelődési központ színháztermében zajlott, ahol a csoport több száz felnőtt és ifjúsági táncossal együtt más határon túli együttesekkel, mint a Bajnóca Néptánc Egyesület, a Gyöngyvetők, a Rozmaring vagy a Csillagocska lépett színpadra. A találkozó célja a szakmai tapasztalatszerzés, a barátkozás és a jövőbeli együttműködési lehetőségek feltárása volt. A zsűri értékelése után a csoportok vezetőivel megbeszéltek a viseletbeli hiányosságokat és a koreográfiákhoz szükséges új forrásokat. Az esemény közös vacsorával és táncházzal zárult, biztosítva a hangulatos és termékeny találkozást a magyar kultúra napjához kapcsolódó néptánctalálkozó keretein belül.
Néptáncegyüttes (Nagyszalonta)
A Néptáncegyüttes (Nagyszalonta) a határon túli amatőr néptánccsoportok számára nyújtott esélyt a fellépésre és a szakmai cserére. A csoport részt vett a IV. Határmenti Néptánctalálkozón, amely a létavértesi művelődési központ színháztermében, szombaton délután került megrendezésre. Az eseményen több száz felnőtt és ifjúsági táncos mutatta be tudását, többek között a berettyóújfalui Bajnóca Néptánc Egyesület, a hosszúpályi Margaréta Néptánccsoport, a margittai Gyöngyvetők Néptánc Együttes, a monostorpályi Rozmaring Néptánc Egyesület, a nagyváradi Csillagocska Néptánc Együttes és a házigazda Cserebingó csoport is lépett színpadra. A színvonalas produkciókat a méltán híres Szeredás Népzenei Együttes kísérte. A zsűri értékelése után a csoportok vezetőivel megosztotta tapasztalatait, ahol a viseletbeli hiányosságokra és új koreográfiai források ismeretére is rávilágítottak. Az esemény közös vacsorával és táncházzal zárult, így a táncosok nemcsak a szakmai tapasztalatszerzés lehetőségét kapták, hanem a barátkozásra és az egymás munkájának megismerésére is kiváló lehetőséget. A találkozó a magyar kultúra napjához kapcsolódó néptánctalálkozó keretében, a Szeredás húzta a talpalávalót. A csoport tevékenysége az ország két oldalán zajlik, és a jövő felé mutat út a zsűri értékelése révén.
Rozmaring Néptánc Egyesület
A Szeredás Népzenei Együttes vezetésével a létavértesi művelődési központ színháztermében rendezték meg a negyedik Határmenti Néptánctalálkozót, amely a magyar kultúra napjához kapcsolódó esemény volt. A szombati délutáni programon több száz felnőtt és ifjúsági táncos mutatta be tudását a szakmai zsűri és a közönség előtt. A fellépő együttesek közé tartozott a berettyóújfalui Bajnóca Néptánc Egyesület, a hosszúpályi Margaréta Néptánccsoport, a margittai Gyöngyvetők Néptánc Együttes, a monostorpályi Rozmaring Néptánc Egyesület, a nagyszalontai Néptáncegyüttes, a nagyváradi Csillagocska Néptáncegyüttes, valamint a házigazda Cserebingó csoport. Az esemény célja az országhatár két oldalán tevékenykedő amatőr néptánccsoportok közötti fellépési lehetőség biztosítása, az egymás munkájának megismerése, a barátkozás, a szakmai tapasztalatszerzés, valamint a zsűri értékelése révén a jövő felé vezető út megtalálása. A színvonalas produkciók után a zsűri megosztotta tapasztalatait a fellépő együttesek vezetőivel, ahol leginkább a viseletbeli hiányosságokra és a koreográfiákhoz kapcsolódó új források ismeretére fókuszáltak. Az esemény közös vacsorával és táncházzal zárult.
Villongó csoport
A Létavértesen több kulturális közösség is él, amelyek a helyi hagyományok megőrzését és a társadalmi kapcsolódást szolgálják. A Létavértesi Villongó Táncegyüttes felnőtt csoportját 13 évvel ezelőtt alapította Nagy Imre, aki a helyi, előképzettség nélküli, családos középkorúakból verbuválódott társasággal 2002-ben kezdte meg a táncolást. Az évek során a csoport pocsaj, esztári, vámospércsi tagokkal és helyi fiatal felnőttekkel is kiegészült, így számos tájegység tánckultúrájába nyúl. A Zengő citera együttes 2009-ben alakult a művelődési ház csoportjaként, kezdetben régi, 70-es évekbeli neves létavértesi citerazenekar tagjai közül jött vissza néhány fő, később fiatalok is csatlakoztak. Állandó szereplői a város rendezvényeinek, de bemutatkoztak már a környékbeli, és távolabbi településeken is, többek között Székelyhídon, elsősorban bihari népdalcsokrokat játszanak. A Cserebingó csoport a Létavértesi Villongó Táncegyüttes legidősebb utánpótláscsoportja, amely az idén fennállásának 13 évét ünneplő táncosok a helyi iskolából elballagott 8.-osztályos tanulók, akik immáron 9 éve táncolnak együtt. A Csormolya népdalkör 1999-ben alakult, amikor a 80-as évekig működő, nagysikerű helyi pávakör megszűnése után ezen a területen keletkezett űrt betölteni, és a népdaléneklés iránti lelkesedés indokolta az indítást. 2000-től a Létavértesi Művelődési Ház csoportjaként működik.
Zengő citera együttes
A Létavértesen számos helyi közösségi csoport működik, amelyek a hagyományos kultúra megőrzésében és a közösségi élet élénkben tartásában játszanak szerepet. A Létavértesi Villongó Táncegyüttes felnőtt csoportját 2002-ben alapították, kezdetben helyi, előképzettség nélküli családos középkorúakból állva. Az évek során a társaság kiegészült pocsaj, esztári, vámospércsi tagokkal és helyi fiatal felnőttekkel, így több tájegység tánckultúrájába is betekintést nyújtva. A csoportban jelenleg több generáció is aktív, miközben az utánpótlásként működő Cserebingó csoport, amely 13 éves fennállást ünneplő legidősebb utánpótláscsoport, 8. osztályos tanulókból áll, akik már 9 éve táncolnak együtt. A Zengő Citera Együttes 2009-ben alakult a művelődési ház csoportjaként, és eredetileg régi, 70-es évekbeli neves citerazenekar tagjaira épült. A citerazenekar folyamatosan bővült fiatalok csatlakozásával, és állandó szereplője a város rendezvényeinek, miközben bemutatkozott Székelyhídon és más településeken is. Elsősorban bihari népdalcsokrokat játszanak, de szívesen lépnek fel más műfajokban is. A Csormolya népdalkör 1999-ben jött létre, hogy betöltsék a 80-as évekig működő helyi pávakör megszűnése után keletkezett űrt, és azóta a művelődési ház csoportjaként évek óta énekelnek népdalokat.
Nézd meg a teljes, friss listát
Az útmutató egy publikáláskori pillanatkép. A katalógusoldalon az újonnan talált közösségek is megjelennek.
Teljes lista →Az útmutató szövegét mesterséges intelligencia állította össze a katalógus ellenőrizhető mezőiből; a számokat, neveket és összehasonlító adatokat a strukturált adatbázis adja.