Szatmárnémeti Izraelita Hitközség, Várdomb

A Szatmárnémeti Izraelita Hitközség Várdombban 1735-ben kezdte meg a zsidó közösséget, amely a 19. század közepétől kezdve jelentős növekedést élt át. 1842-ben hivatalosan megalakult, és az egyik legjelentősebb hitközségévé vált Erdélyben. A városban egykor három nagyzsinagóga és huszonöt imaház működött, de ma csak a Várdomb utcai ortodox zsinagóga maradt. A zsinagóga 1856-ban épült, és harminchárom évig működött, majd új építése 1891 és 1892 között zajtott. A zsinagóga és az imaház a Várdomb (jelenleg Decebal) utcában található, és a szatmárnémeti deportált zsidók emlékműve is az udvarban található. Az eklektikus stílusú zsinagóga a 19. század végére elterjedt hosszanti terület, csarnokrendszerű típusba tartozik. A zsinagóga belső terében a tóraolvasásra szolgáló emelvény, a bima, valamint a tóraszekrény található. A zsinagóga és az imaház székhelye a Szatmárnémeti Izraelita Hitközség székhelye. A zsinagóga belső terének dekorációja jellegzetes zsidó díszítőelemeket tartalmaz, például a Dávid-csillagot és a Mózes törvénytábláira utaló kőtáblákat.