Zsombó Községi Tanács – Zsombó, religió

Zsombó községe a török kiűzés után 1719-es Dorozsma benépesítésének következménye. A Dorozsma környékén a tanyásodás 1800-as években kezdődött, bár a hatóságok szigorú tiltásokkal akadályozták a tanyára költözést. A környék egyik legfontosabb helye a Maróti-féle kocsma, ahol a Gazdakör, a Legényegylet és a Kalászlányok egylete is otthont kapott. A 19. században a falu lakóinak száma nőtt, és különböző szakszövetkezetek is működtek, amelyek jelentős munkahelyeket teremtettek. A Zsombó Községi Tanács 1950-ban épült meg, és a tanácselnök Sztankovics Etelka volt. A tanácsháza környékén különösen fejlődött a kulturális élet, például a József Attila Művelődési Ház és a tanulók színházjátéka. A 20. század második felében a település lakossága nőtt, és a gazdaság is fejlődött, mivel a kedvező telekárak és az olcsó közművesítés segítettek a beköltözéseket. A Zsombó Községi Tanács a település fejlődésében kulcszerepet játszott, és a kulturális, gazdaságos és társadalmi életformák is gyönyörűen fejlődtek.