Szatmárcseke plébánia, Szatmárcseke

A Szatmárcseke plébánia a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legősibb vallási intézménye. A plébánia 1200 körül már létezett, és a 19. században számos átalakuláson átmenve fejlődött. A plébánia 1841-ben újra létrehozta a lelkészséget, és 1993-ban a Debreceni-Nyíregyházi Egyházak Szatmári kerületébe tartozik. A plébánia építésére 1841-ben Hám János mpp. került, és a harangjai 1923-ban 77,5 és 51,6 cm átmérőjűek voltak. A tetőzete 2003-ban leégett, és az egész plébánia felújításra került. A plébánia anyakönyve 1814-től van fenn. A plébánia függő területei 2003-ban Beregsurány, Márokpapi és más misézőhelyek voltak. A plébánia plébánosai számos időszakban különböző személyeket választottak, és a lakosság száma időnként változott. A plébánia története részletesen szerepel a lexikonban, amelyet a Budapesti Pálos Könyvtár készített 1980 és 2013 között.