Szatmárcseke Református temploma a város egyik legfontosabb hagyományos központja

Szatmárcseke Református temploma a város egyik legfontosabb hagyományos központja. A templom története hosszú évszázadokkal húzódik vissza, és számos eseményt emlékkel szolgáltat. A város igen korai települése 1181. évi cégényi határjárás során tűnt fel, és a római katolikus egyház virágzott a XII. században. A reformáció kálvini iránya érte, és a Kölcsey Kende családok pártfogása mellett, 1594-ben Cseke már a beregi egyházmegye része volt. A tégla templom 15. században épült, és 400 éven át állott fenn. A jelenlegi templom 1869-es tervét Kovács Mózes lelkipásztor készítette, amelyben sík deszkamennyezet van kék színűre festve és csillagokkal díszitve. Az orgona fölött zeneszárszámokat festettek, az úrasztala fölött bornak és kenyérnek szimbólumai láthatók. Az úrasztala neobarok stílusban készült, szószéket pedig neogótikus szószékkorona díszíti. A templom 500 férőhelyes, és a településen 1221 református és 673 más vallású lakó él. A lelkipásztorok közül Csóka Pál, Ács Lajos, Dr. Szalay Pál, Csikai Barnabás, Sebestyén Győző és Tiba Zsolt szolgáltak a gyülekezetnek. A templom a csekei temető egyedülálló, csónakorr alakban végződő fejfáiról. A templom története számos eseményt és hagyományt emlékkel szolgáltat, és a hagyományok megőrzése számomra fontos.