A tahitótfalui református gyülekezet közössége és története.

A református gyülekezet múltja a XVI. századig vezethető vissza, amikor Tótfalu népe korán a reformáció híve lett. A gyülekezet már 1632-ben rendelkezett istentiszteleti hellyel és lelkésszel, amit a legrégebbi úrvacsorai kehely felirata is bizonyít. A török világ alatt a falu teljes egészében a reformációt követte, és a századok során számos jelentős prédikátor fordult meg itt, köztük Mányoki Sámuel, valamint a szabadságharc után menedéket találó testvére, Ádám, a fejedelem portréjának festője. A nagyobb árvizek által elsodort korábbi templomok után a mai templom építését ifj. Marton József lelkipásztor kezdte el 1801-ben, felszentelésére pedig 1805-ben került sor, míg tornya az 1900-as tűzvész után nyerte el mai formáját. Az 1920 és 1930 közötti években Tildy Zoltán volt a gyülekezet lelkipásztora, aki később a Magyar Köztársaság elnöki tisztségét is betöltötte. Említés méltó Dr. Ecsedy Aladár harmincéves szolgálata is, amely az ébredéshez, az evangélizációhoz, a gyermekmisszióhoz és a sajtószolgálathoz kapcsolódott. Jelenleg Árvavölgyi Béla lelkész és Árvavölgyiné Szatmári Ibolya beosztott lelkész szolgálnak a közösségben, a Református Lelkészi Hivatal pedig a József Attila út 4. szám alatt található.